Minél inkább, annál inkább!: szeptember 2009

Elolvastam Luu blogját, és elgondolkodtam én is hasonló dolgokon. Először is neki azt szeretném mondani (személyesen is, csak tuti elfelejtem:D): Hogy ne bánkódj a múlt miatt! Igazából szerintem, örülnötök kéne mindhármótoknak, hogy ez a gyerekkori barátság ilyen sokáig megmaradt. Ez nagyon-nagyon ritka! De az emberek változnak, más irányba mennek, másokat választanak. De az élet még nagyon hosszú, nem tudhatjátok, mikor keresztezitek megint egymás útját :)
Na, mára elég volt közzzzhelyekből :D Szóval elgondolkodtam én is a gyerekkoromon, és hogy mi/ki volt meghatározó benne. Én nagyon szerettem az osztálytársaimat általánosban, de valahogy mégis, ha a gyerekkoromra gondolok, egyből Döröcske jut az eszembe. :D Minden nyarat ott töltöttünk, az ottani barátainkkal, és mégsem ők voltak hivatalosan a legjobb barátaink. (vagy nemtudom, a Tomi hogy volt vele XD). Bár szerintem azért, mert inkább rokonoknak tekintettük őket. Igazából közelebb álltak hozzám, mint az első unokatestvéreim. Pedig, mint kiderült, egyáltalán nem voltunk rokonuk, sőt! Ugyebár a falu egyik fele a mi rokonunk volt, a másik az övéké :D :D :D Na, mindegy, de azért érdekes, hogy velük is már csak havonta egyszer találkozunk, de azért milyen jól el tudunk beszélgetni. (vagy röhögcsélni, a képemen, ugye Haru? XDDD)
Ennek ellenére ma már nem tudnám elképzelni az életem úgy, ahogy akkor volt, pedig mennyire élveztük :) Erről a dalról mindig a döröcskei nyarak jutnak eszembe: XD

Itt nincsen metró, nincs villamos, csőtörés mi mindent elmos,
de van szép felhő fent az égen, szivárvány a messzeségben.

Babföldön bármerre nézel, melleket látsz minden éjjel,
egy óriás van és sok ember, itt mindenki mindenkit ismer.

Itt nincsen skate-park csak egy lőtér, egy-két utca és egy főtér,
nincsen mozi, nincsen pláza, csak egy paraszt a traktorjában.

Falu végén MGTSZ, disznót ötszáz forintért vesz,
kocsma van itt és egy bisztró, a kultúrban meg faludiszkó.

Együtt vagyunk úgy, mint régen, srácok, lányok kint a stégen,
nem sok az, amit csinálunk, bár nekünk ez minden álmunk,
egész nap csak ökörködni, a hülyéket kiröhögni,
sosem értettünk a szóból, ez vidéki zene vidéki srácoktól,
vidéki zene vidéki srácoktól.

Lehet, hogy sok dolog nincsen, hogy egyáltalán semmi sincsen,
de együtt vagyunk most mi újra, együtt indultunk az útra,
Szájmon bácsi kis házában és a lányok a tangában,
Zöldhajú lány, Hoki Gyuri, Bringakirály... subidubi.

Együtt vagyunk úgy, mint régen, srácok, lányok kint a stégen,
nem sok az, amit csinálunk, bár nekünk ez minden álmunk,
egész nap csak ökörködni, a hülyéket, kiröhögni,
sosem értettünk a szóból, ez vidéki zene vidéki srácoktól,
vidéki zene vidéki srácoktól.

Mikor felkel a nap, hallom a madarakat,
s beton helyett zöld fű nő az ablak alatt.

Együtt vagyunk úgy, mint régen, srácok, lányok kint a stégen,
nem sok az, amit csinálunk, bár nekünk ez minden álmunk,
egész nap csak ökörködni, a hülyéket, kiröhögni,
sosem értettünk a szóból, ez vidéki zene vidéki srácoktól,
vidéki zene vidéki srácoktól.

Na, most pedig indulok, mert vár a Pázmány meg a matrica, meg a barátok :3