Na, már ciki, hogy csak én nem írtam eddig az évről :P (Eddig sose írtunk ilyen bejegyzést...ki kezdte? XD - egy bolond százat csinál :D)
Szóval, hát igen. 2009 a változás éve, ehh :D Jól megmondtuk ezt 2008 szilveszterén. Igazából én nem érzem annyira rossznak, ezt az évet, sőt :) Elég vegyes, mondhatni. Történtek nagyon jó és nagyon rossz dolgok...igen, azt hiszem, ez az év talán a végletekről szólt.
Párkapcsolat terén már 2008 végén történtek nagy változások, de azt hiszem, ezzel mindenki tisztában van, hiszen ott voltatok, megéltétek velem Ti is. Most viszont, azt hiszem, végre megkaptam a megérdemelt "jutalmam" :) Úgy érzem, itt letáboroznék...és le is fogok! Soha nem voltam még senkivel ekkora összhangban, és szerintem ez nagyon keveseknek adatik meg. Ezt köszönöm, 2009!
Barátság...nos, változások aztán itt is bőven történtek. Az év folyamán páran lemorzsolódtak, és nyáron történt egy "szakadás" - tiszta West Side Story volt. Én legalábbis így éreztem, de ezt már mondtam nektek is :) Persze - mint ma meg is beszéltük -"kellenek" ilyenek. Hiszen a saját hibájából tanul az ember. Én igyekeztem és most is igyekszem belátni a hibáimat, és haragtartó sem vagyok, szóval már csak nevetek ezen az egészen. Tegyetek Ti is így! ;) (Persze csak, ha az illető nem vesztette el a kiskutyátokat vagy nincsen hasonló súlyú bűne :P) Ebben az évben nem csak én, de végre a többiek (a West Side Story egyik oldala :Đ) közelebb került Lucához (alias Haru), és az öcséémhez (alias Nyeszlett...izé Kouichi) is. Felfedeztük, hogy olyanok vagyunk mint a Jóbarátok :ĐĐ (Én vagyok Monica XDDD). Na mindegy, szóval ez a kis "szakadás" azzal járt, hogy mi, akik "maradtunk", sokkal közelebb kerültünk egymáshoz, viszont aki "ment", eltávolodott. De kérdem én, miért kell, hogy valakinek rossz legyen, ahhoz, hogy a másiknak jó? Ééértitek? Hülye végletek, szerintem ez baromság :P Lényeg a lényeg, ezt a részt jobban is csinálhattad volna, 2009...
Egészség iszonyú dühös voltam/vagyok, hogy pont az egyik legeslegjobb barátnőmnek kell elszenvednie egy olyan betegséget, amit...hát baromira nem érdemelt meg. Tudom, ez nem igazság kérdése. De Gábornak igaza van abban, hogy mindig a jókkal történnek az ilyen rossz dolgok...De én biztos vagyok benne, hogy Mero meg fogja kapni a jutalmát a kitartásáért és a bátorságáért. Valami nagyon-nagyon jó fog történni vele, én ebben hiszek! És persze benne is, mert tudom, milyen erős :) Mindenesetre 2009, ezt a részt viszont baromira elcseszted...
Végül karrier (vagy micsudi :D) ... idén elvégeztem minden tantárgyat, már "csak" a szakdolgozatot kell megírnom, és leállamvizsgáznom, és diplomás munkanélküli bölcsész leszek :) Pápá Pázmány~ Na, igen. 2008-ban még biztos voltam benne, hogy jövőre ilyenkor már az utolsó vizsgaidőszakom lesz, és diplomával a kezemben zötyöghetek a kedvenc desironkon hazafelé. Valamikor év elején, Ágival karöltve megpályáztunk egy Erasmus-ösztöndíjat Drezdába, mondván, egy próbát megér. Hát enyhe sokkot kaptunk, amikor pár hónapra rá kiderült, hogy mindketten meg is kaptuk az ösztöndíjat :) Azt hiszem, ez jócskán befolyásolta az évemet. De összességében pozitívnak könyvelném el a dolgot. Jót tett/tesz a nyelvtudásomnak, az önállóságomnak, azt hiszem még a párkapcsolatomnak is (legalábbis nagy büszkeséggel tölt el, hogy kibírunk ilyesmit :)), és megszerettem Drezdát, no :3 Köszi ezt is, 2009! :)
Családról nem szeretnék sokat írni...igazából ez már nem csak 2009 hibája, ez már régóta kezdődött, hát 2009-ben tetőzött persze. Most már én is (és a Nyeszlett öcsém is :P), a divatos elvált szülők gyermekei csoportba tartozunk. Hát ezt baromira elszúrtad 2009, 2008, 2007...
Na, most már nagyon sokat írtam...történt még valami fontos? Áááh igen, ezt nem tudom besorolni sehova, de meglett a jogsim! ^_______ ^ Köszi 2009!
Azt hiszem, ennyi volt a jobbkésőnmintsoha 2009-visszatekintésem. Pápá 2009!
2009
2010. január 5., kedd
Bejegyezte: Sora dátum: 17:54
blog comments powered by Disqus
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)